A Kégl család már 1848 előtt a ma Kiskunlacházához tartozó Pereg környékén gazdálkodott, s egyben a helység egyik földesura volt. 1 Akkor vették meg a Wattay családtól a szomszédos Áporka községhez tartozó Pusztaszentkirályt, amely azután birtokaik központja lett.

1877-ből a következő leírást olvashatjuk: „Szent-Király p. Laczháza és Áporka közt, a Dunára dülő véggel 2300 hold. Szép sik terület, nagyobb részben fekete agyagos és fekete homokos, kisebben ritkább homokos szántó. Nagy részben özv. Egressy Samuné és [id.] Kégl Sándor birtoka, jól szerelt gazdaságokkal és szép fasoros vetőtáblákkal. Majorjaiban 73 r. kath. s 16 ref. lakos.” 2 Az 1910-es megyei leírás Áporkával kapcsolatban megemlíti, hogy „jelenleg Kégl Sándor doktornak, Jánosnak és Teréznek van itt nagyobb birtokuk”. 3

Jóllehet a családnak ez az ága 1925-ben kihalt, s mint János végrendeletéből tudjuk, a birtokot az államra hagyta örökül, a helyi köznyelvben még mindig használatosak a Kégl birtokrészekre utaló elnevezések, mint pl. Kégli-Szentkirály, Kégli János-Szentkirály és Kégli Sándor-Szentkirály, valamint a Kégli-rész/Kégli. Az előbbieket Szentkirálypuszta Áporkához tartozó sávja alkotja, ennek kis része benyúlik Szentkirály lacházi részébe, míg az utóbbi a Lacháza határának szomszédságában a Dunától a Pázmándi részig húzódó földterület. 4

A neveken kívül ma már semmi sem őrzi az egykori mintagazdaság emlékét. A lakóépületeket lebontották, a majorsági épületek helyén modern üzem létesült.
 

Kégl János végrendelete

Kégl János élete végén hosszú ideig betegeskedett, s ez lehetett az egyik oka annak, hogy a fivérétől reá szállt felbecsülhetetlen értékű könyvtár sorsáról már életében gondoskodott. Végrendeletének egyéb passzusai is a nemzet és a kisebb helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó, a hozzá közelállókról gondoskodó emberről tanúskodnak.

Az alábbiakban ennek, az Áporkán, 1925. január 14-én kelt és szeptember 30-án kiegészített végrendeletnek a főbb pontjait adjuk közre szerkesztett változatban. 1

Alulírott Kégl János áporkai /szentkirályi/ lakos földbirtokos testileg némileg gyengélkedő állapotban, azonban teljesen ép elmével alapos megfontolás után, halálom esetére a következő végintézkedéseket teszem. Sem leszármazó, sem felmenő törvényes örököseim nincsenek, s így minden vagyonomról teljesen szabadon végrendelkezhetem.

Végintézkedéseim a következők:

Egész életemben mezőgazdasággal foglalkoztam s különösen a lótenyésztés érdekelt. Mindig szerettem a szép s jó lovakat. Úgy gondolom, hogy a hazai lótenyésztés fejlesztése országos érdeket képez, ennek istápolására szánom tehát áporkai ún. szentkirályi birtokomat, amely összesen mintegy 408 kat. holdat tesz ki. Ezen birtokomat az összes felülépítményekkel együtt a magyar államra hagyom, azonban azzal a határozott s szigorúan megállapított kötelezettséggel, hogy birtokom állami csikótelep céljaira használtassék fel. Kikötöm azt is, hogy az államnak birtokomat fenn kell tartani, eladnia nem szabad, s csakis a hiteljövedelmét használhatja fel csikótelep céljaira.

Örökösöm [a hagyatékot] csak a halálomat követő gazdasági év végén lesz jogosítva birtokba venni, miután a halálom évében beszedendő függőtermést s a birtok ezen idő alatti egyéb esetleges jövedelmét más célokra szántam. Azt kívánom ugyanis, hogy halálom után a gazdasági év végével egész birtokom élő és holt felszerelése, továbbá a leszedett termés, úgy összes ingóságaim (ideértve lakásberendezésemet, értéktárgyaimat stb.) értékesíttessék, s a befolyandó pénz két egyenlő részre osztassék.

Az egyik felerész illeti a peregi róm. kath. egyházat, s ezen összeg mint templomépítési alap lesz kezelendő, s a templom újjáépítése alkalmából felhasználandó. Ezen hagyomány ellenében, illetve annak terhére köteles lesz a mindenkori peregi plébános szüleimért továbbá boldogult Sándor és Teréz testvéreimért, úgy az én lelki üdvömért évenkint egy-egy liberás misét szolgáltatni. A misealapítványok céljára szükséges összeg a templomépítésre fentiek szerint hagyott értékből kihasítandó lesz.

A birtok a fentiek szerint értékesítendő felszerelésből, a függőtermésből és ingóságaimból befolyandó összeg másik fele részét pedig a Pesterzsébeten létező Szent József és Szent Erzsébet gyermekotthont fenntartó apáca rendnek hagyom, kérve a nővérek mindenkori főnöknőjét, hogy minden év november 1-én és a főbb ünnepeken a peregi temetőben sírhalmomra, úgy családom tagjainak ott levő sírjaira megfelelő koszorút helyeztessen.

Boldogult Sándor bátyámtól örökölt s még ma birtokomban levő teljes könyvtáramat a Magyar Tudományos Akadémiának hagyom, akinek ezt a könyvtára már életemben is felajánlottam.

Kiskunlacháza község határában van egy darab parlag szántóföldem. Ezt az áporkai hitelszövetkezetnek hagyom azzal a rendeltetéssel, hogy azt értékesítse, a befolyandó pénzt gyümölcsözően kezelje, mint házépítési alapot, s ha a viszonyok megengedik, a hitelszövetkezet részére építendő székház építési költségeire használja fel.

Az áporkai hitelszövetkezetnél 2.500.000 korona névértékű üzletrészeim vannak. Ezen összes üzletrészeimet az áporkai állami elemi iskolának hagyom azzal, hogy ezen üzletrészek évi jövedelmét a szegény gyermekek könyv- s tanszerszükségletének céljára használja fel.

Indokoltnak tartom megemlékezni hűséges parádés kocsisomról, Tóth Józsefről, aki gyermekkora óta birtokomon dolgozik. Hűséges szolgálata megjutalmazásául szentkirályi birtokomból 15 azaz tizenöt kataszteri holdat hagyok Tóth Józsefnek éspedig olyképpen, hogy ez a 15 hold föld birtokomnak a vasúti sínek felé néző végén a birtok határánál egy tagban lesz kihasítandó a föld egész szélességében. Ezenfelül hagyok még Tóth József kocsisomnak egy gazdasági kocsit egy pár jó igás lovat szerszámmal, ekét, boronát, hengert és minden egyéb olyan apróbb gazdasági felszerelést (ásót, kapát, kaszát stb.), ami és amennyi neki a 15 holdas birtoka kezeléséhez szükséges.

Rendelem végül, hogy a halálom idején birtokomon levő cselédség részére a függőtermés terhére egyenkint ugyanannyi gabona adassék ki hagyományul, mint amennyi az illető cselédnek egy évi konvenciója.

Amennyiben bármiféle egyéb olyan vagyonom volna még, amelyről a fentiek szerint nem intézkedtem azt rendelem, hogy azt az áporkai elemi iskola örökölje, s tetszés szerinti iskolai célokra használja fel. A fentiekben foglaltak képezik végrendeletemet, amelyet a mai napon tanúk jelenlétében saját kezűleg aláírtam.

Kiegészítés: Pálffy Erzsébet házvezetőnőmnek azért, mert immár hónapok óta tartó betegeskedésem alatt gondosan ápol, s háztartásomat rendben vezeti, 15 azaz tizenöt kataszteri hold földet hagyományozok áporkai birtokomból, amely földemnek a vasúti sínek felé eső részén lesz kiadandó éspedig Tóth József kocsisomnak hagyott azonos nagyságú föld szomszédságában. Ezen felül hagyok neki egy tehenet és egy szobabútort.

[Végakaratomat] Dr. Zachár Kálmán gödöllői ügyvéd barátommal kívánom végrehajtatni, akit ezen megbízás elvállalására most is felkérek és aki hivatva leend végintézkedéseimnek érvényt szerezni, s összes hagyatéki vagyonomat legjobb tudása és belátása szerint a hagyaték tényleges felosztásáig kizárólagos jogkörrel kezelni. Most nevezett barátomat kérem fel arra is, hogy halálom esetén eltemettetésemről legjobb belátása szerint gondoskodjék.