Kégl Sándor klasszikus perzsa irodalmi és indológiai érdeklődése közös gyümölcsének tekinthető az a tanulmánya, amelyet az urdú nyelvű irodalom megteremtőjének, Amír Huszrau (1253 Patijálí - 1325 Delhi) indiai perzsa költőnek szentelt: „Emîr Khoszrev”. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 21/10 (1911). Kégl elévülhetetlen érdeme, hogy úttörő tanulmányában megismertette az olvasóközönséget ezzel a rendkívül jelentős, ám Európában kevéssé ismert költővel.

A türk katonatiszt apától és előkelő indiai anyától született misztikus gondolkodó, költő és zenész Huszraut Indiában sokan a legnagyobb perzsa nyelven író költőnek tartják, sőt vannak olyanok, akik még Nizámí és Szádí fölé is helyezik. Népszerűsége ma is töretlen, annak ellenére, hogy szülőföldjén ma már nagyon kevesen képesek arra, hogy verseit eredetiben olvassák.

Kégl Sándor széleskörű irodalmi érdeklődésében központi helyet foglal el Huszrau misztikus költészete. Hagyatékának egyetlen teljes terjedelmében fennmaradt kézirata (KGY Kégl 089) a költő életrajzára, jellemzésére vonatkozik. A kézirat teljes facsimiléjét a nyomtatott tanulmánnyal párba állítva közöljük.